Tegnap este erkeztem Lanzhouba 29 ora vonatozas utan. Sajnos ebben az idoszakban annyian akarnak utazni, hogy nagyon nehez vonatjegyet szerezni. A pekingi Tarsadalom Tud. Int.-ben dolgozo ismerosunk Xiulan mar 5-en lefoglalta nekem a 12-ere szolo Peking-Lanzhou jegyet, de o is mar csak "kemeny-ulos" osztalyra talalt helyet. Ez azt jelenti, hogy vegig egy kis szar kemeny ulesen nyomorogtam. Egy masfel eves kisfiu, valahol Xi An es Tian Shui kozott osszepisilte a padlot az ules alatt. A szemelyzet, amikor nem a jegyeket ellenoriztek, vagy az utasokat utasitottak rendre, fel-ala jarkaltak a kocsiban es etelt, italt, mobiltelefon toltot es jatekbabat arultak. Erdekes volt, hogy ugyanazok, akik rendreutasitjak az utasokat, nem sokkal kesobb megprobaljak rabeszelni oket, hogy vegyenek mindenfele vackot. A jatekbaba nagyon kemeny volt. Egy negykezlab maszo muanyag szerkezet volt kek illetve rozsaszin bugyogoval. A bugyogot egy panda-arc diszitette. A baba tarkojabol a hull a pelyhes feher ho dallama, es valami baba-nyekerges hallatszott. A baba fejen pedig egy nagy zold szirena vilagitott, mikozben a baba mind a negy vegtagja elore hatra mozgott. A kalauzno az egyik babat a szirenas felevel odanyomkodta a masfel eves kisfiu arcahoz, igy probalva ravenni a szuloket, hogy vegyek meg. Egyelore ennyi, majd meg irok Lanzhourol es Xiningrol, meg a legnagyobb Kinai izlestelensegrol, amit meg Pekingben lattam.