Irok nehany praktikus tanacsot azoknak, akik szeretnenek Kinaban utazgatni es esetleg Xining kornyekere is elvetodnek.
Vizum es szallas
Legjobb a turista (type L) vizum, ha az ember nem akar tul sokaig maradni. Mo-n csak max. 30 napra allitanak ki ilyet, de ezt Kinaban (minden tartomanyi szekhelyen, igy Xiningben is) meg lehet hosszabbitatni 2 alkalommal, alkalmankent 30-nappal. A hosszabbitas tavaly kb 150-180 yuanba kerult. (egy yuan most kb. 22 ft). A vizumhosszabbitashoz utlevel fenymasolatokon es kitoltendo urlapon kivul meg egy igazolas is kell a szallodatol ahol eppen szobat foglaltal. Ez esetenkent egy kicsit bonyolult lehet, ugyanis Kinaban, nem minden szalloda rendelkezik azzal a joggal, hogy kulfoldit fogadjon. Egyebkent Xiningben es mas videki varosokban is ez nem problema, lazan adnak szobat ennek ellenere. Ahhoz azonban, hogy a vizumodat meghosszabitsak, egy hivatalosan is kulfoldiek fogadasara jogosult szallashelyrol kell igazolast szerezni.
19-en mikor visszaerkeztunk Xiningbe, kedvenc szallodank meg volt telve, csakugy mint a mellette levo masik elg jo szalloda is. Erre hivtak nekunk egy csavot, aki elvezetett minket egy harmadik szallashelyre, ahol volt szoba, s mely hivatalosan is fogadhat k.i allampolgarokat. Azt gondoltuk, ez valami rendezett, kulturalt hely lesz, es dragabb mint az eddigi szallasaink. Nem igy volt, az ar ugyanaz volt mint kedvenc szallodankban (80 yuan ket fo). A szoba viszont olyan volt mint a hanyas. Amihez nyultam, azon nyomban eltorott (zuhanyzo, wc lehuzo), de komolyan, elso erintesre egyszeruen eltortek. A wc-ben folyamatosan folyt a viz vhonnan, es a falak olyanok voltak mint egy bortoncellaban. Es hideg is volt a kinti 25-30 fok ellenere. Harom szobat neztunk vegig mert az elso kettoben nem mukodott a tv tavkapcsoloja, s a harmadikban is csak bizonyos gombokat lehetett hasznalni. Egy ejszakat toltottunk itt, aztan reggel talaltunk kb. 200 meterre ettol egy business szallodat ahol minden kiraly, szinte luxus, a furdoszoba szuper jo, vastag szonyeg, nagy kepernyos tv, csurig toltott sampon es tusfurdotarto, tagas szekrenyek, oriasi agyak - mindez 100 yuanert. Ez a szalloda erdekes modon nem alkalmas kulfodi vendegek fogadasara. Igy a vizumhosszabbitashoz szukseges igazolasert vissza kellett mennem a lepra helyre, ahol egyebkent nagyon kedvesek voltak es anelkul megadtak az igazolast, hogy be kellett volna fizetnem ott meg egy napra. Ugyhogy most stikaban lakunk luxuskorulmenyek kozt napi 100 yuanert. A vizumunk 25-re varhato, remeljuk nem lesz vele semmi gond. Az utlevelet egyebkent nem kell otthagyni (egyebkent nem tudnal becsekkolni semmilyen szallashelyre az utlevel nelkul), ugyhogy 25-en visszuk magunkkal, addig a benyujtott kerelmunket "biralgatjak elfele".
Utazas
Ugy tervezzuk, ha kijon a vizumunk, Hohhot (Belso-Mongolia szekhelye) erintesevel tovabbutazunk az autonom terulet keleti reszebe. Tegnap el is mentem a kozelben fekvo palyaudvarra, hogy a vonatjegy irant erdeklodjek. Nem remeltem hogy egybol kapok is, hiszen joval elobb nem veheted meg a vonatjegyeket Kinaban, csak legfejjebb 4 nappal a tervezett indulas elott. (lehet, hogy ez csak idenre ervenyes) Kb egy 150 fos sort alltam vegig azert, hogy bejussak a palyaudvar teruletere, utana egy 80 foset, hogy bejussak a jegyarusito hallba, aztan ismet egy kb 150 fos sort alltam vegig a jegyarusito ablakig. Ott megtudtam, hogy Xiningbol nincs kozvetlen jarat Hohhotba. Busz sincs. Elobb el kell mennunk Lanzhou-ba (a szomszedos Gansu tartomany szekhelye) es ott tudunk jegyet venni Hohhotba.
Ertekes konyvek megszerzese
Az, aki kulonbozo kinai kisebbsegek, mongolok, tibetiek, sarga es nem sarga ujgurok stb tanulmanyozasa vegett jon Kinaba es szeretne beszerezni ilyen temaju konyveket, az gyakran nehez helyzetbe kerul. A kinaiak nagyon sok ilyen konyvet publikalnak, igaz nem Oxfordban tanultak kulturalis antropologiat, de azert nagyon erdekesek lehetnek a konyveik az elso kezbol szerzett informacioik reven. Ezeket a konyveket azonban nem nagyon aruljak konyvesboltokban, mert ugye, ertheto modon nem ez all az atlag kinai lakosok erdeklodesenek kozeppontjaban. Meg Gansu-ban, a sarga ujgurok ingyenesen latogathato muzeumaban Sunan varoskaban lattunk nagyon erdekes cimu konyveket a vitrinben. Eladhato peldanyaik azonban nem voltak. A mult heten a mongvoroknal osszefutottunk egy riporter sraccal, aki a nadun-rol keszul ujsagcikket irni. O mutatott nekunk egy konyvet, ami a kornyekbeli mongvorok es tibetiek felig samanista, felig buddhista vallasi unnepeirol (a nadunrol, a wutu-rol es a laru-rol) szol. Halvanyan elt bennem a remeny, hogy valahogy megszerezhetem ezt a konyvet. Termeszetesen Xining nagy konyvesboltjaiban nem volt meg. ma elindultam, hogy megkeressem a kiadot (Qinghai Renmin Chubanshe), amirol annyit tudtam hogy a meglehetosen hosszu Tongren Lu uton van. A busz, amire szalltam pont ott tett le. bementem a fonok szobajaba, es kinaiul elszenvedtem neki hogy mit akarok. Erre nagyon megorult, megdicserte a kinai nyelvtudasom es teaval kinalt. Szolt az egyik beosztottjanak, hogy nezze meg megvan-e a konyv. Kb. egy oran at kereste a konyvet, addig en a szobaban levo konyvek kozott kutakodtam. Jott egy fiatal srac is, aki kicsi beszel angol es sokat segit kulfuldi. vegul meglett a konyv, sot meg azt a par konyvet is, ami felkeltette az erdeklodesem a kezembe nyomtak es nem fogadtak el penzt erte. Eroskodtem, hogy kifizetem az arat, de nem engedtek. Osszesen ot konyvet kaptam: az egyik, amiert eleve odamentem, egy a Qinghai-i mongolokrol, egy a mongvorokrol, egy a szalarokrol (torok nyelvu nep a minhei mongvoroktol delnyugatra Xunhua jarasban), es egy a Qinghai-i kinai nyelvjarasrol.
